iCitizen – ifjúsági csere Pécsváradon

Rendszeresen van lehetősége a pécsváradi fiataloknak nemzetközi programokon részt venni, de ezek többnyire más országokban kerülnek megrendezésre. November 3 és 8. között sikerült hosszú évek pályázása után sikerült először házigazdának lennünk. A programról a vendégeinket kértük meg, hogy írjanak élménybeszámolót így az alábbiakban Oscar és Patricia sorait olvashatják.

“Először is meg szeretném megköszönni Miklósnak és a Magyar csapatnak, hogy ezt a programot és ezt az élményt létrehozták.

Pécsváradon töltött napok alkalmával lehetőségem nyílt felfedezni egy kicsit többet magamról, és sok tapasztalatot megosztani azokkal a csodálatos barátokkal, akikkel találkoztam ezen ifjúsági csere során. A projekt aktív résztvevőjeként a fő témakörben tartott üléseken való részvétel kulcsfontosságú volt az új álláspontok felfedezéséhez az állampolgársággal kapcsolatban, és hogy milyen mértékben eltérő a helyzet a többi országban az internet adta lehetőségekkel kapcsolatban, fejlesztve az elméleti és gyakorlati készségeimet.

Kezdésnek pár jégtörő- és csapatépítő játékban vehettünk részt, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy kiváló kapcsolatot alakítsunk ki. Ettől a ponttól kezdve a nem formális oktatási módszerek segítségével elkezdtük a projekt tartalmát boncolgatni! Nagyon szerettem a gyűlöletkeltéssel és a számítógépes zaklatással kapcsolatos üléseket, ez az egyik “új” probléma a társadalomra nézve. Nagyon élveztem azt az ülést, amelyet az internetes kormányzásnak szenteltünk országainkban, ahol lehetőségem nyílt arra, hogy sok mindent megtudhassak arról, hogy mi folyik Európában ebben a témában.

A projekt során lehetőségünk volt különböző kultúrák felfedezésére is. Nem csak az interkulturális estről beszélek, amelyben alkalmunk volt megismerni más országok sajátosságait, ízletes ételeiket megkóstolhattuk, hanem a mindennapi kapcsolatokról is beszélek, amelyet egész csoporttal együtt ápoltunk. Ezáltal a személyiségem is fejlődött.

Egy ilyen tapasztalat során tényleg felfedezheted, mennyire fontos megosztani véleményedet másokkal és mennyire fontos meghallgatni egymást. Nem számít, ha egy teljesen más hátteret vagy egy teljesen eltérő véleményt találsz valami iránt, ha konstruktív módon megvitathatod a szándékodat, egyre jobban megérted, és általában egy jobb társadalomhoz vezető utat építhetsz. Az érdekessége az, hogy végig remekül szórakozol, de ha nem teszed meg a lépést, hogy megállj egy pillanatra értékelni, akkor nem is veheted észre!

Mindegyik résztvevő adott nekem valamit, amiben biztos vagyok, hogy hasznos lesz a jövőben az életemben. Ha ezt az ifjúsági cserét egy szóval kellene leírnom, valószínűleg azt mondanám, hogy “Remény”, mert mi, a fiatalok új generációjának kötelessége, hogy ezt az üzenetet másoknak eljuttassa. Ez a projekt is egy olyan eszköz, amellyel mindez lehetséges.”

Oscar Boldrini – olasz résztvevő

  

“A múlt héten lehetőségem nyílt arra, hogy részt vegyek az első ifjúsági csereprogramomon, amelyet Pécsvárad gyönyörű városában tartottak. A projekt célja, amely Litvánia, Olaszország, Magyarország, Törökország, Bulgária és Horvátország harminc résztvevőjéből állt, az internet előnyeinek és hátrányainak ismertté tétele volt.

Hat nap alatt, november 3-tól november 8-ig, nagyon elfoglalt ütemezésnek köszönhetően mindenféle dolgot meg tudtunk tanulni. Az ifjúsági cserét iCitizen-nek hívták, és célja, hogy érzékenyítse a fiatalokat, hogy jobban tudatában legyenek az internetnek, és megmutassa nekik, hogy az internetes állampolgár hogyan néz ki. Sok munkaterületen keresztül foglalkoztam ezzel a témával és nem formális módon tanultam. Érdekes vitákat folytattunk a gyűlöletbeszédről, a számítógépes zaklatásról és az internetes kormányzásról, de kutatásokat végeztünk egyes webhelyek adatvédelmi feltételeiről és javították internetes ismereteinket.

Végül, az utolsó napunkon, megkaptuk az esélyt arra, hogy összefoglaljuk a dolgokat, amit megtudtunk jelentések készítésével, javaslatokat tettünk arra, hogyan lehetne az internetet javítani, az információs grafikonokat és mémeket készítettünk.

Másrészt a projekt az interkulturális tanulásra és a más kultúrák iránti toleranciára tett szert. Nyugtalanság nélkül elmondhatom, hogy ezek voltak az életem egyik élvezetesebb napjai. Természetesen ez nem lenne lehetséges anélkül, hogy minden idők legvidámabb rendezője, Miklós és okos és nagylelkű Barnabás segítője ne hozta volna létre. Nem csak másokról tanultam, hanem magamról is.

A mindennapi élet új kihívásokat és tapasztalatokat hozott. Az első két napban hatalmas önbecsülést szereztem, miközben különböző típusú csapatépítő játékokat játszottam. Csodálatos volt látni, hogy ezek az egyszerű és szellemes játékok felszabadították minden egyes egyént. Ahogy teltek a napok, nyilvánvaló volt, hogy mindenki kényelmesen és nyugodtan érezte magát.

Összefoglalva, ez volt a tökéletes lehetőség arra, hogy hazámat bemutassam azoknak, akik még nem hallottak róla. Annak ellenére, hogy számos résztvevő járt már az országunkban, mindent megtettünk annak érdekében, hogy jól ismert tényeket mutassunk fel azoknak, akik még nem jártak hazánkban. Nem csak az interkulturális estén, hanem napról napra is képviseltük hovatartozásunkat. Megkóstolhattam a fűszeres magyar ételeket, valamint a hagyományos italokat.

Végül megkérdezem, mi a következő lépés? Bármerre is visz az élet, ne hagyd abba az ismeretlen kutatását és építsétek magatokat mások megértésére.”

Patricia Čorić- horvát résztvevő

“I would like to start this little document saying thank you to Miklós and to the Hungarian team that made possible this incredible experience.

During the days spent in Pécsvárad I had the opportunity to discover a little bit more about myself and to share a lot of experiences with the amazing friends I met during this youth exchange. Being active part of the project, participating to the sessions dedicated to the main topic of this days has been the key to discover new things on citizenship and how is the situation in other countries, in relation to internet governance, growing up my relational and practical skills.

We started with very cool icebreakers activities and team building games, that allowed us to create a great group connection. From that point over, by means of Non Formal Education methodologies we started to touch the contents of the project! I really loved the sessions related to hate speech and cyberbullying, that is one of the ‘new’ problems affecting our society. I also really enjoyed the session dedicated to the internet governance in our countries in which I had the opportunity to discover many many things on what is going on in Europe on that topic.

During the project we had also the opportunity to discover different cultures. I’m not only speaking about the intercultural evening in which we had the opportunity to know the peculiarities of other countries and taste delicious food, I’m also talking about the everyday mind connection that we as a whole group created, that allowed me to personally grow up.

During an experience like this one, you really discover how important is to share your opinion among others and how important is to listen each other. No matter if you have a total different background or a total different opinion on something, if you have the will to debate constructively you are getting the point and, more in general, you are contributing for a better society. The curious point of all this stuff, is that you you are having a lot of fun and if you don’t do a step back and reflect a moment on it, you could not realize it!

Each single participant gave me something that, I’m sure, will be very useful in the future for my life. If I had to describe this youth exchange with a word I would probably say “Hope”, because we as new generation of young people have the duty to spread this peaceful message to others, and this project is one of the tools that we have to do it.”

Oscar Boldrini – Italian Participant

“Last week I had the opportunity to participate in my first youth exchange program which was held in delightful city of Pécsvárad. The aim of the project, that involved thirty participants from Lithuania,Italy,Hungary,Turkey, Bulgaria and Croatia, was to spread awareness of internet’s advantages and disadvantages.

During six days,from 3rd untill 8th November, of very busy schedule we’ve got the chance to learn all sorts of things. The youth exchange is called iCitizen and it’s aim is to alleviate young people to become more aware of the internet and show them how an internet citizen looks like. Through many work shops we’ve tackled this topic and learned in non-formal way. We’ve had interesting discussions about hate speech, cyberbullying and internet government, but also have done researches about privacy terms and conditions of some websites and thus improved our internet knowledge. Finally, on our last day, we got the chance to summarize the things we’ve learned by writing reports, suggesting solutions on how to improve internet, making info graphs and memes.

On the other hand,project was focused on intercultural learning and gaining tolerance towards other cultures.Without hesitation I can say that those were one of the most enjoyable days of my life. Of course, it wouldn’t be possible without our all-time cheerful organizer Miklos and smart and generous facilitator Barnabas. Not only that I’ve learned about others but also about myself.

Everyday brought some new challenges and experiences for life. In the first two days I’ve gained huge amount of self-esteem while playing all sorts of team building games. It was astonishing to see how these simple and witty games loosened up every single individual. As the days went by, it was obvious that everyone felt comfortable and relaxed.  

To add up, this was the perfect opportunity to present my country to the ones that haven’t heard about it. As much as lots of participants visited our country we’ve gave our best to incorporate well known facts with new ones.  Not only did we represent it at intercultural evening but also from day-to-day. I’ve got the chance to try spicy Hungarian cuisine as well as their traditional drinks.

I’m very pleased to say that complete strangers became one of my best friends and thought me how to love and appreciate this life as an living human being. Of course that some of us had disagreements and some of them will stay just acquaintances but among all it’s something unexceptional and inescapable. But all in all, this event was a tremendous success from my point of view.

At the end I’m asking you, what’s your next step? Whatever you decide don’t stop seeking for unknown and building yourself in order to comprehend others.”

Patricia Čorić- Croatian participant

Élménybeszámoló Palermóból!

Deák Dóra, önkéntes által szervezett Erasmus+ program által támogatott „Emoticon” című projekt keretein belül szerencsénk volt ellátogatni a gyönyörű Szicíliába, ahol egy csodás hetet töltöttünk el korunkbeli fiatalokkal. Görögországból, Máltáról, Szlovéniából és Romániából látogattak Palermóba a többiek. Olaszországot egy bevándorlókból és önkéntesekből összekovácsolt csapat képviselte. Magyarország, valamint Pécsvárad színeiben mi négyen repülhettünk ki: Benkő Alexandra, Hevesi Bianka, Kovács Bálint és Bayer Bojána. Természetesen nem egyedül mentünk, csoportvezetőnk, Fischer Dóri, aki már több ilyen programon is részt vett, segített bennünket mindenben utazásunk során. A projekt lényege: az empátia növelése, egymás elfogadása, az érzelmi intelligenciánk fejlesztése, a diszkrimináció, illetve a sztereotípiák lebontása volt. Minden bizonnyal szentesítettük a célt, mivel örökre szóló barátságokat kötöttünk. Az ismerkedés az első pillanattól kezdve könnyedén ment, még annak ellenére is, hogy nem anyanyelvünkön, hanem angolul kellett kommunikálnunk. A hét elején interkulturális estét tartottunk, ahol megízlelhettük az országok tradicionális ételeit, majd az adott nemzet totójában feltett kérdésekből új dolgokat tudhattunk meg. Az érzelmek nagyon fontos szerepet játszottak programunkon. Különféle módon ábrázoltuk, lefestettük, eljátszottuk, megmagyaráztuk azokat. Dixit nevezetű kártyajátékra építve történeteket alkottunk, melyeket egy általunk készített mesekönyvbe lerajzoltunk. Körükben alkotott Valentina Deluca helyi művész is, aki kisebb praktikákat mutatott nekünk. Játszva tanultunk, ismertük meg egymást és magunkat is. A “kötelező” közös programok mellett szabadidőnkben is együtt szórakoztunk, bejártuk Palermo utcáit, megnéztük a város nevezetességeit; ilyen a Katedrális, a Garibaldi kert, amelyben láthattuk a világ egyik legtermetesebb fáját. Ellátogattunk Céfaluba, ahol megmártóztunk a Földközi- tengerben. Hagyományos olasz menüt ettünk: tésztákat, arranchinet, canollit, brioscat, pizzát… Az esemény zárásaként megnéztünk egy rólunk készült videót, és visszaidéztük, hogy milyen élményekkel gazdagodtunk. Az EU által kiállított bizonyítványt azaz YouthPasst kaptunk a részvételért, és különböző készségekben való fejlődésünkért, pl.: csapatmunka, más kultúra megismerése, idegen nyelv használata, véleményformálás… A kulturális sokk, melyet az olasz mentalitás, illetve a sok kultúra találkozása végett kaptunk, fergeteges hangulattal és nyitottsággal szolgált a program felé. Az egész csoport nevében bátran ajánlom, hogy aki tudja, használja ki az ilyen lehetőségeket, mert nagyon sok mindent lehet belőle meríteni.

Bayer Bojána Bettina

Márciusi programjaink

Március folyamán régi és új programunk is lesz!

Régi: keddenként 18:00tól ismét lesz FILMKLUB valamint 24-én jön ismét az Éjszakai PING-PONG!

Új: Akarsz róla beszélni?

A PIFÖ részt vesz a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Társaság által szervezett RÉV című projektjében, melynek célja, hogy a helyi közösségeket aktivizálja. Ennek első lépéseként arra kérünk Titeket, hogy gyertek és és beszélgessünk az ötleteitek, vágyaitokat és mondjátok el a véleményeteket a helyi programokról, rendezvényekről. Ennek időpontja időpontjai március 17. és 31. 17:00-tól az ifjúsági klubban(régi tűzoltó szertár).
Gyertek el és mondjátok el mit szeretnétek?!

 

Élménybeszámolók Törökországból és itthonról

Január és február folyamán 2 nemzetközi projektben is részt vettünk, valamint Pécsváradon került megrendezésre egy régiós képzés is. Ezekről olvashattok az alábbiakban rövid élménybeszámolókat!

Micsoda?! Törökország?? Erasmus+??

El fognak adni tíz birkáért! Felrobbantanak! Elcserélnek egy tevéért! Felrobbantanak! – ilyen, és ehhez hasonló figyelmeztetések, melyek számtalanszor hangzottak el, mikor kiderült, hova is utazunk… Nem változott ez az elmúlt hat évben, amikor először készülődtem, hogy Törökországban tanuljak.

Igen, beismerem, nekem is megfordult a fejemben, hogy történhetnek rossz dolgok. De hol nem? Rendben, Törökországról sokat hallottunk a médiában az utóbbi hónapokban. Robbantások, menekültek, Szíria, muzulmánok, Erdoğan…. félelmetes, nem? Hadd meséljek egy kicsit arról, mit tapasztaltunk mi a „hírhedt” törököknél, vagy inkább kurdoknál. Ugyanis Elazığ, a 400 ezres város Kelet – Anatóliában már jórészt kurdok által lakott területnek számít. Fontos megjegyezni, hogy a kurdok a világon az egyik legnagyobb anyaország nélküli kisebbsége. Rengeteg sztereotípia kapcsolódik hozzájuk is, ugyanúgy, ahogy a törökökhöz. Mi az egy hét alatt, az utcákon járva, kávézókban és éttermekben ülve a vendégszereteten és a baráti hangulaton kívül mást nemigen tapasztaltunk. Ők is, mint akármelyik másik ország lakója hálás, ha a saját nyelvén szólítják meg és ha kiderül, hogy valaki Magyarországról érkezett testvéri szeretettel fordulnak felénk… nem is értem miért?!

És hogy mi is az az Erasmus+?

Elazığ, február 16., hajnali három óra. Egy román, egy szlovák, egy török és egy magyar takarítja a termet, melyben már több napja esznek, isznak, játszanak, tanulnak, és néha még alszanak is a résztvevők. Egyvalaki figyel csak a kanapéról, figyeli, ahogy a többi dolgozik és érzi, hogy egyszerre négy szempár szegeződik rá. A német megvonja a vállát, és nevetve böki oda: – Ugyan srácok, Németországban is ez van, nem?!

Kicsit hivatalosabban: „Az Erasmus+ az Európai Bizottság programja, amely az oktatást és képzést, az ifjúsági szférát… támogatja.” (www.tka.hu)

Így lehetséges, hogy 26 – szlovén, szlovák, román, német, olasz, angol, litván, lett, észt, azerbajdzsáni, török és magyar – fiatal találkozott egy Isten (vagy Allah) háta mögötti török városban, hogy egymástól egymásról és a világról tanuljanak. A téma a sokféleség Európában és, hogy vajon nevezhető-e ez gazdagságnak. A társaságból kiindulva ezt abszolút megerősítettük. Pozitív volt, hogy hasonlóképp vélekedtünk a bevándorlásról, az adott országok etnikumairól, ehhez azonban nagyon fontos volt, hogy egytől egyig nyitott, tanulni- és érvelni képes, elfogadó személyek alkották a csoportot.

Úgy gondolom, hogy egy szikrányit jobb világban élhetnénk, ha azemberek csak egy kicsit nyitottabbak és elfogadóbbak lennének. Fiatalok, utazzatok, tapasztaljatok és éljetek!

Fischer Dóri

International Conflict Management Training Course Isztambul

Január végén hárman ellátogattunk egy tréningre Isztambulba. A téma a kultúrák közti konfliktuskezelésről szólt. A szervezők változatos, sokszínű programmal készültek, és szerencsére nem sok unalmas, végtelen hosszúságú előadássorozat formájában, hanem rendkívül interaktív feladatokkal. Első nap leginkább az ismerkedésre helyeződött a hangsúly. Mindenki bemutatkozott, mondott néhány gondolatot magáról és többször elgyakoroltuk egymás nevét, hogy mindenkinek bevésődjön. A nap második felében közösségépítő foglalkozások voltak, amik során közösen is és kisebb csoportokban is dolgoznunk kellett. A második naptól kezdődtek a témához kapcsolódó feladatok. A hét folyamán bemutathattuk a saját országunkat, településünket, a szervezetet, aki által részt vehettünk a tréningen, megismerhettük a többi ország kultúráját. Belebújhattunk Gandhi, Mandela, Martin Luther King bőrébe egy-egy feladat erejéig, és megismerhettük, hogy miért is küzdöttek ők a maguk korában. Sok feladat volt, ahol megoszthattuk egymással a személyes gondolatainkat, élményeinket, konfliktusainkat. Megtanultuk, hogy valójában mi a konfliktus, milyen pozitív és negatív aspektusai vannak, milyen viselkedésformákból eredhet. Jó volt hallani más országokból jött emberek véleményét, gondolatait személyesen is, nem csak a média ferdítésein keresztül. Nekem személyesen nagyon sokat segített ez az egy hét abban, hogy elfogadóbb és megértőbb legyek az iszlám vallás és kultúra irányába, még jobban abban, hogy a legtöbb interkulturális konfliktus hiánya a nem megfelelő kommunikáció, vagy a kommunikáció teljes hiánya.

Az Isztambulban eltöltött 1 hét csúcspontja számomra a pénteki sharing and careing evening volt, ahol megkóstolhattuk egymás tradicionális ételeit, nem utolsósorban italait, és minden ország nemzeti zenéire buliztunk. A hangulat nagyon jó volt és szerintem mindenki nagyon jól érezte magát és mindenkinek sikerült egy kicsit vagy éppen nagyon lazítani, a közösséget is összekovácsolta.

A szervezőknek köszönhetően kaptunk egy szabadnapot is, amit városnézésre használtunk fel. Isztambul gyönyörű város, rengeteg látnivalóval. Nyilván, mint minden nagyvárosban, itt is vannak nyomornegyedek, de a történelmi városrész számomra lenyűgöző volt. Sajnos, arra nem jutott elég idő, hogy minden nevezetességet megtekintsünk, de egyszer még mindenképpen visszajövök ide csak turistaként.

Összegezve ezt az egy hetet, én személy szerint nagyon jól éreztem magam, örültem, hogy új embereket ismerhettem meg és sokat sikerült fejlődnöm a más kultúrájú emberek elfogadása terén is. Nem bántam meg, hogy jelentkeztem erre a kurzusra, és ha a későbbiekben lesz még rá lehetőség, szívesen részt veszek ismét valami hasonlón.
Wagner Klaudia

Régiós képzésen vettek részt a PIFÖ-sök

Az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége által kidolgozott „Basic- Pályakezdő ifjúságsegítőknek” című tréningjét régiónként tartották meg, melynek a Dél-Dunántúlon Pécsvárad adhatott otthont, így a PIFÖ-s fiatalok le is csaptak eme lehetőségre és kisajátították maguknak a képzést.

A program így részben csapatépítő is volt a fiataloknak, másrészt megismerkedhettek a magyarországi ifjúságpolitikai helyzetképpel, szituációs feladatokon keresztül kipróbálhatták milyen egy város vezetése, illetve, megalkották a saját tökéletes városukat a tökéletes PIFÖ-ssel.

László Miklós

Paintball verseny!

Paintball verseny
November 5. 10:00-17:00 óra között
Helyszín: Pécsváradi focipálya(hátsó pálya és a patak közötti rész)
5 fős csapatok jelentkezhetnek! (az első 6 csapat jelentkezését tudjuk elfogadni)
Jelentkezési díj: 15-30 év közötti pécsváradinak 500/fő; 30 év fölötti pécsváradinak 1500/fő, nem pécsváradiaknak 3000/fő.
A verseny után van lehetőség szabad játékra, kipróbálásra!(kb 15 órától)
A játékosoknak a lőszert meg kell vásárolniuk, melynek ára 10 forint/darab!
Jelentkezni és további információk a az info@pifo.hu email címen lehet!
paintball

Aktív állampolgár- Ifjúsági csere Belgiumban

A projekt témája, hogy hogyan lehetünk aktívabb állampolgárok és hogyan lehetünk aktívak a helyi problémák megoldásában. A fiatalok miként vehetnek részt a helyi döntések kivitelezésében, és miként vehetnek részt a strukturált párbeszéd folyamatában.

Időpont: 2016 július 22-31.

Korosztály: 18-30 év között

Helyszín: Antwerpen, Belgium

További résztvevő országok: Belgium, Olaszország, Észtország, Spanyolország, Törökország, Horvátország

Feltétel: az útiköltséget minden résztvevőnek meg kell előlegeznie(nagyjából 60.000 forint), amit a program után 170 euro összegig visszatérítenek.

A szállást és étkezést a szervezők biztosítják!

Jelentkezni 5-6 mondatos motivációs levél lehet és további információ az info@pifo.hu email címen valamint László Miklósnál a 0620-2798694-es telefonszámon. Pécsváradi és környékbeli jelentkezők előnyben részesülnek!

Jelentkezési határidő: 2016. június 13.

antwerpen

Ismét Duderstadtban jártunk

2016-ban harmadszor kapott ifjúsági önkormányzatunk meghívót Duderstadtba, ahol a DJO- Deutsche Jugend in Europa nevű szervezett kétévente immár hagyományos Interkulturális hetet szerveztet. Az egy hetes programon Pécsváradot többnyire a kistérségünkből származó fiatalok képviselték, de akad köztük 1-1 fiatal Pécsről, Veszprémből és Győrből is. A programról rövid élménybeszámolót az alábbiakban olvashattok:

2016 március 28.-án kis csapatunk Pécsváradtól 1300 kilométerre található Duderstadtba indult, hogy részt vegyen egy Erasmus+ programon, aminek a neve EuropeanVisionContent volt. 13 fős kis csapatunk, akik az ország különböző pontjairól jöttek össze,20 órát utaztak együtt, hogy utána, különböző munkacsoportban tevékenykedjenek, mint például bábkészítő, színház, video, zene, kreatív művészetek vagy akár tánc. Természetesen nem csak mi magyarok vettünk részt a programon. Oroszországból, Lengyelországból, Németországból, Csehországból érkeztek még résztvevők az eseményre. A munka vegyes csoportokban történt. Az első napot ismerkedéssel kezdtük, mindenki próbált átszellemülni és európaiként gondolkozni. Ezek után mindenki a saját workshopjában dolgozott. Én személy szerint a kreatív művészetek csoportban voltam és nagyon örültem neki, hogy minden technikai feltétel adott volt bármely munkánkhoz. Kedd este az orosz és a lengyel delegáció mutatkozott be, és utána, mint minden este lehetőségünk volt azért kikapcsolódni is a szállásunk alagsorában található kis közösségi térben. Szerdán „kis” csapatunk Göttingenbe utazott, ahol a város látványosságait nézhettük meg, amire egy egész délutánunk volt. Csütörtökön mindenki keményen készülődött a szombat esti bemutatóra. Ugyanezen a napon Magyarország is megvillantotta a foga fehérét Németországgal karöltve. Kedvence mindenkinek természetesen a pálinka lett, szigorúan 18 év felett. Pénteki nap mindenki számára egy kicsit nehézkesen indult, de hála az égnek mindenki tudta hozni azt a munkamorált, amit elvártak tőlünk. Szombaton még mindenki összeszedte maradék energiájukat, hogy az esti műsorra elkészüljön minden. Csodálatos produkciókat láthattunk minden munkacsoport részéről.

Nem könnyű összefoglalni, de az az egy biztos, hogy sok barátot szereztem és rengeteg jó programban volt részem.

Tamicza Dávid

pifo duderstadt